Vízkorlátozás bevezetése

Életbe lép az I. fokú vízkorlátozás

Szükségessé vált az ország minden településén (legalább) az I. fokú vízkorlátozás, amelyet a jelenlegi hidrometeorológiai előrejelzések, a víziközmű-rendszerek aktuális üzemeltetési körülményei, valamint az ellátásbiztonság hosszú távon történő fenntartásának érdeke indokol. Ezzel is a tudatos ivóvízhasználatot segítjük elő a hőhullám idején.

Az I. fokú vízkorlátozás értelmében:

• tilos a közparkok, kertek, pázsitok locsolása ivóvízről (tömlős locsolás),

• szigorúan tilos kerti úszómedencék vezetékes vízzel történő feltöltése,

• tilos a gépjárművek tömlős mosása,

• tilos a járdák, utak, udvarok csapvízzel való mosása, valamint

• szüneteltetni kell az automata locsolók működtetését.

A víz közös értékünk, megóvása pedig közös felelősségünk.

A vízkorlátozás fokozatai:

I. fokú vízkorlátozás:

•      Locsolási tilalom: Tilos a közparkok, kertek, pázsitok locsolása ivóvízről (tömlős locsolás).

•      Medencék feltöltése: Szigorúan tilos kerti úszómedencék vezetékes vízzel történő feltöltése.

•      Autómosás: Gépjárművek tömlős mosásának mellőzése.

•      Tisztítás: Tilos a járdák, utak, udvarok csapvízzel való mosása.

•      Automata öntözőrendszerek: Az automata locsolók működtetésének szüneteltetése.

II. fokú vízkorlátozás (Gazdasági korlátozások):

•      Az I. fokozat intézkedésein felül a nagyobb, napi 10 m³ feletti vízfelhasználású gazdálkodó szervezetek vízvételezésének korlátozása (min. 10%-kal). Ez alól kivételt képez az élelmiszeripar (sütő-, tej- és húsipar).

III. fokú vízkorlátozás (kritikus vízhiány):

•      Extrém korlátozások: Csak alapvető emberi szükségletekre (ivás, főzés, tisztálkodás) használható a hálózati víz.

•      Ipari/közületi korlátozások: Nem lakossági felhasználók (pl. autómosók, közterületi öntözés) szolgáltatásának teljes vagy részleges felfüggesztése

• Hőhullámok idején az egyes településeken a vízhasználat az év ugyanezen időszakában mért átlagos fogyasztáshoz képest a két-három szorosát, sőt esetekben az ötszörösét is elérheti. A víziközmű-rendszereket azonban sok esetben nem lehet az időszakosan jelentkező drasztikus vízhasználat növekedéshez méretezni, ugyanis egy túlméretezett rendszer üzemeltetése ugyanúgy felhasználói problémákhoz vezethet az év többi időszakában. A vízkorlátozás célja, hogy a legnagyobb terhelés idején is mindenki számára rendelkezésre álljon a szükséges mennyiségű ivóvíz.

• Azokon a területeken viszont, ahol a vízhiány oka nem csupán a drasztikusan megnövekedett vízhasználatból adódik, hanem a víziközmű-rendszer nem megfelelő állapota vagy alulméretezettsége okán már kisebb terhelésnövekedés esetén is jelentkezik, meg kell tenni az előző kormányzati ciklusok során elmaradt, de szükségszerű lépéseket a rendszer fejlesztése érdekében.

• Hála a közösségi összefogásnak, a víziközmű-szolgáltatók közötti együttműködésnek és a települési önkormányzatok közreműködésének, a hőhullámok idején a vízhiánnyal érintett településeken is sikerült a szükségellátást biztosítani.

• A nem létfontosságú vízhasználatok átmeneti mérséklésével a rendelkezésre álló rendszerkapacitás az alapvető vízigények kielégítésére fordítható.

• A vízhiányos időszakok felhívják mindannyiunk figyelmét arra, hogy a nem ivóvíz-minőséget igénylő vízhasználatoknál érdemes más, alternatív vízforrásokat is igénybe venni, például öntözési célra az összegyűjtött csapadékvizet, háztartási szürkevizet.

• Egy közösség ereje az együttműködésben mutatkozik meg – a víztakarékosság közös sikerünk lehet.

• A csúcsidőszakokban történő felelős vízhasználat segít egyenletesebbé tenni a vízellátást.

• Egy kör alakú családi medence feltöltése egy átlagos magyar háztartás havi vízhasználatának felel meg, ezáltal egy-egy napon a vízhasználat olyan mértékben nőhet, mintha a településen hirtelen megnőtt volna az ott élő lakosság száma.

• Az együttműködésnek köszönhetően megelőzhetők a súlyosabb ellátási problémák.

• A vízkorlátozás átmeneti intézkedés, amely a folyamatos vízellátás fenntartását szolgálja.

• A víz közös értékünk, megóvása közös felelősségünk.

• A tudatos vízhasználat hozzájárul a biztonságos ivóvízellátáshoz.

• A víz érték, amelyet meg kell becsülnünk minden nap.